Naptükör

A Naptükör című alkotás a kép és a képre tekintő viszonyáról szól. A barokkos, mandalaszerűen burjánzó növényszőnyeg közepén egy napraforgó keresi szüntelen a kapcsolódást a benne gyönyörködő tekintettel. Minél inkább elmélyülünk annak a megtapasztalásában, hogy annál szebb a kép minél jobban tetszik a ráeső tekintetnek, annál élettel telibb azaz önmaga jogán létező és saját energiáit is folyton újratermelő kölcsönös vonzalom. Sem a kép, sem a ráeső tekintet nem tesz semmit, csak egymással összekacsolódva jelen vannak és így hoznak létre egy magasabb minőséget, amelyben kölcsönösen kiegészítik egymást és meghaladják ezzel a létezés minden egyéb minőségét.

Az alkotás mindössze 3 példányban készült el. Mindhárom a saját útját járva keresi azt, akihez kapcsolódva létrehozhatja a kiteljesedés köreit.